Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 07.12.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Valami van
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=274&menu=


Valami történik, csak nem tudni pontosan, hogy micsoda. Botrányok robbannak ki, majd elfelejtõdnek. Egyre-másra jelennek meg az „ügyek”, hogy aztán pár nap múltával még arra se emlékezzen senki, hogy egyáltalán szó volt az adott kérdésrõl. Mindig van valami új, amivel a sajtó foglalkozhat, amirõl lehet vitázni a tévében.

Ki emlékszik már a nagy port kavart Turcu-listára. Ez akkor jelent meg a sajtóban, amikor Varujan Vosganiant nevezte meg a PNL európaibiztos-jelöltnek. Az Amerikában élõ volt kémfõnök azt állította, hogy az örmény származású liberális politikus, sokadmagával együtt, a román diktátor kormányának spionkodott. Aztán Vosganian nem lett jelölt, és a lista úgy felejtõdött el, ahogy volt. A Turcu-féle névsorban – érdekes módon – egyetlen demokrata politikus sem szerepelt, igaz, RMDSZ-es sem. Bizonyára nem egyezett volna a mostani kurzussal, illetve nem lett volna életszerû, hogy egy magyar a román államnak kémkedett volna.
Úgy tûnik, újabban a kémhistóriák jöttek divatba, mert újabb spionokat találtak. Ezúttal a gazdasági titkokat lettek volna hivatottak kikémlelni, sõt, ameddig el nem kapták õket, már tettek is valamit ez ügyben. Legalábbis így szólnak a hírek. A különbözõ források által idézett információk ugyanis egy szál semmitmondó ügyészségi nyilatkozaton kívül, semmiféle hivatalos megerõsítést nem nyertek. Át kell vizsgálni a különbözõ vállalatok magánosítási folyamatát, azt, hogy kinek volt belõle haszna, és kiknek termelik a pénzt. Itt, ha közvetve is, megjelent egy magyar név: Nagy Zsolt informatikai miniszter, akinek az államtitkárát tartóztatták le ebben az elég kusza ügyben. S noha az nem hangzott el, hogy a miniszternek bármilyen köze is lenne a kémbotrányhoz, a nevét megemlítették, ha másképpen nem, hát úgy, mint az egyik gyanúsított fõnökéét. Adott pillanatban olyasmi is elhangzott, hogy esetleg õ is beszélt volna telefonon valamelyik külföldi spiongyanús férfival, de ezt persze nem lehetett bizonyítani. Mókás elképzelni, amint a halk szavú, megfontoltként ismert politikus éppen árulja az egyébként nem túl titkos adatokat.
Tény, hogy az újabb kémkedési ügy nyomán leállítják a Romtelecom részvényeinek tõzsdére bocsátását.
A legújabb botrány nem kémes, inkább képtelen. A román nemzeti ünnep elõtt robbant ki, éspedig az ikonokkal kapcsolatban. Mármint hogy maradjanak-e vagy sem a szentképek az osztályokban. Országos ügy keveredett egy egyszerû kérdésbõl. Vannak olyan országok, ahol az igazgatók, illetve az osztályfõnökök döntik el: feltesznek-e vagy sem az osztálytermek falára szentképet. Vélhetõen az egyházi iskolákban van ikon, az államiakban nincs. No de kellett valami, ami foglalkoztassa a közvéleményt, miután a kémhistória már nem hozott akkora nézettséget, olvasótábort.
Közben az ország szépen besirül az Európai Unióba. Az Európai Parlament elfogadta a csatlakozás elõtti utolsó országjelentést, amelyben a magyarországi képviselõknek köszönhetõen számon kérték a kisebbségi törvény megtorpedózását, és felhívták a figyelmet a romániai magyar és roma közösséggel kapcsolatos mulasztásokra. Ha Bukarest integrálódni akar az európai családba, akkor ezeket a javaslatokat figyelembe kell vennie.
Tévedés azt hinni, hogy a csatlakozás után már nem marad teljesítenivaló. Ez viszont elsikkad a botrányok zajában. Hogy is nézne ki, hogy a csatlakozás ünnepét megzavarja mindenféle feladat, amelyek között ott van a kulturális autonómia is.
A hangulat is nagyon furcsa, már ami a romániai magyarsággal, illetve az RMDSZ-szel szembeni megnyilvánulásokat illeti. Mondjuk, az nem meglepõ, hogy a nemzeti ünnepen a többség rossz néven vette, hogy a magyar felszólaló éppen az autonómia kérdését kezdte feszegeti, de az immár szokatlan, hogy több oldalról is támadják a magyar érdekvédelmi szövetséget. Vélhetõen ez az európai parlamenti választásokkal is összefügg, mert nagyon úgy fest a dolog, hogy a liberálisokon kívül senki nem szeretné, ha a romániai magyarság is képviseltetné magát az európai fórumon. Így is elég sok bajuk van Frundával az Európa Tanácsban, ráadásul annyira jól végzi a munkáját, hogy folyton dicsérik érte az országot.
Az idõ elõtti voksolás kérdése – mint örök téma – kissé háttérbe szorítja az európai választásokat, igaz, a tét az EP-honatyáknál nem akkora, mint a törvényhozásiak esetében. Ugyanis elõbbieknél nem a hatalom megszerzésérõl van szó. Mégis fontos az európai parlamenti tisztségviselõk megválasztása, hiszen ez Románia elsõ vizsgája lesz tagországként, a romániai magyar közösség számára viszont azért jelentõs, mert nem mindegy, hogy lesz-e vagy sem képviselete az Európai Parlamentben.
Egyelõre még az errõl szóló törvényt sem sikerült elfogadni, de ez hazánkban nem akadály, majd megoldja a kérdést egy sürgõsségi kormányrendelet.
Mindez viszont csak a jéghegy csúcsa, a kulisszák mögött történik valami, amirõl nem szólnak a sajtó forrásai. Pontosan nem tudni, micsoda. Annyi bizonyos, hogy amikor kiderül, nagyot fog csattanni. Bizonyára nem tévednek nagyot, akik úgy vélik, eme titokzatos történéstõl nem áll távol az államfõ, aki most elfordította a tekintetét Stolojan liberális platformjáról, valamint néhány hozzá hû emberrõl, de még nem tudni, kik számára tartogatja legendás mosolyát.
A tûzhöz közel lévõk szerint ez a valami a liberálisok, a demokraták és a szociáldemokraták kongresszusa után fog kiderülni. Addig viszont várjuk a karácsonyt.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.